Nov. 19, 2016

Ültess fát!

 Gyors tények a fákról

 - A fák közé tartoznak a Föld legnagyobb, és leghosszabb ideig élő szervezetei.

- Több millió hektárnyi, és többmilliárdnyi fát kell ültetni, hogy stabilizáljuk a talaj és víz erőforrásait, és kielégítsük a bio üzemanyag fa iránti igényt.

- Az elmúlt évtizedben elvesztett fák pótlásához 130 millió hektárt (vagy 1,3 millió km2-t) kellene elültetnünk, akkora területet, mint Peru.

-130 millió hektárnak megfelelő terület lefedése nagyjából 14 milliárd fa elültetését jelentené, minden évben, tíz egymást követő éven át. Ehhez minden embernek évente legalább két csemetét kellene elültetnie és gondoznia.

- Több tízmillió hektár leromlott termőföld feljavítására, és a Föld újraerdősítésére van szükség a talaj és vízi erőforrások helyreállításához, és termőképességük fenntartásához.

- A lecsupaszított területeken a fával borítottság növelése csökkenteni fogja a megmaradt őserdőkre nehezedő nyomást, így segítve az élőhelyek megőrzését, és biztosítva a Föld biológiai diverzitását. A légköri szén-dioxid felhalmozódását is enyhíteni fogja.

- A Kiotói Egyezmény 3.3 pontja külön kitér az erdők fenntartására, fásítással és újraerdősítéssel, és az erdőirtás ellenőrzésével.

- Az emberek két módon járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz: a fosszilis üzemanyagok égetésével, és az erdőségek átalakításával, más felhasználás céljára.

- Csak a szárazföld 7%-át borítják esőerdők a Földön, de a Föld összes fájának majdnem felét tartalmazzák. A világ oxigénjének kb. 40%-át termelik.

- Egy év alatt egy átlagos fa 12kg szén-dioxidot lélegez be, és egy négytagú család számára egy évre elegendő oxigént bocsát ki.

- Egy hektárnyi fa évente 6 tonna szén-dioxidot tud megkötni.

- Egy hosszú repülőút 3,75 tonna szén-dioxidot (vagy egy tonna szenet) termel.

- Az ún. „agroforestry” programok a fákat elérhetőbbé teszik, előzményeiket pedig szélesebb körben elterjesztik. A farmokon lévő fák gyakran több biomasszát állítanak elő. A mezővédő erdősávokba ültetett, vagy veteményekkel vegyesen telepített nitrogénkötő fák fokozhatják a talaj termőképességét, növelik a talaj nedvességtartalmát, és csökkentik az eróziót.

- Az ún. „agroforestry” rendszerek egyidejűleg járulnak hozzá a gazdák számára az éghajlat változékonyság hatásának tompításához, és az üvegházgázok légköri terhelésének csökkentéséhez.

- A „World Agroforestry Centre” (ICRAF) lombhullató fák ültetését javasolja ott, ahol gond a vízhiány. Az örökzöldeknél kevesebb vizet fogyasztanak a vízhiány kritikus időszakaiban, és kevésbé versengenek a veteményekkel. Évente egy-hat hónapra lehullatják a leveleiket, és alkalmazkodnak a hosszú távú csapadék mintázatokhoz. A lombhullató fák illenek a félsivatagos területekhez.

- A mély gyökerek rögzítik a fát és a humuszréteget a mélyebb rétegekhez, és nedves talajkörülmények között növelik a földcsuszamlásokkal és parti erózióval szembeni ellenálló képességet. A horizontális gyökerek megkötik a talajt, és szintén csökkentik az eróziót.

- Az aszpirin eredetileg egy fűzfa kérgéből származik. A kinin, a malária gyógyszere, a Cinchona fák kérgéből származik.

- Naponta a nettó erdőveszteség 20 000 hektár, ami egyenlő Párizs területének kétszeresével. Ez évente 7,3 millió hektárt tesz ki.

Légköri szén-dioxid ellen: ültessünk sok fát! Német biológusok és környezetvédők ősi, ám bevált módszert ajánlanak a Föld légkörében túlságosan felszaporodott szén-dioxid megkötésére: erdősítést.

Állításuk szerint a fásítás sokkal ésszerűbb és olcsóbb módja az atmoszféra (és az óceánok) felmelegedése megakadályozásának, mint a CO2 tömeges megkötése és „depóniákban" történő végleges tárolása. „A biomassza (ide tartoznak az erdők is) termelése évmilliók óta bevált és hatékony formája a légkörbe jutott szén-dioxid megkötésének" – írta Aloys Hüttermann és Jürgen Metzger a Nachrichten aus der Chemie folyóiratban. 

Különböző térségekből és fafajtákból kiindulva a német kutatók kiszámolták, hogy egyhektárnyi erdő 50 év alatt 200- 3000 tonna szén-dioxidot képes fa és humusz formájában felhalmozni. Még sivatagokban végzett fásítás révén is 500 tonna CO2 vonható ki hektáronként Földünk légköréből. Egy-egy tonna szén-dioxid erdőkben való „tárolása" Németországban nem kerülne többe 5 eurónál. Ezzel szemben a műszaki megoldás (a depónia módszer) jóval költségesebb volna: a számítások tonnánként 20 és 100 euró közötti összeget mutattak ki.

Ültess fát!

Egyetlen fa egy tonna széndioxidot nyel el az élete során. Az árnyékok, amit nyújtanak a fák, szintén csökkentheti a légkondicionálás-számlát 10-15 százalékkal.

Kevesen tudják, de az első fák 200-300 millió éve jelentek meg Földünkön. A megjelenésük tette lehetővé, hogy a levegő széndioxid tartalma jelentősen csökkenjen.  Így, ha fákat ültetsz, jelentős széndioxidot tudsz megkötni. Voltaképpen a fák törzse szinte teljesen szénből áll.

Tehát milyen fákat ültessek és hova?

- Ha van szabad beltéri területed ültesd be gyümölcsfákkal. Ez nem csak a CO2-õt köti meg, hanem otthont nyújthat a madaraknak, valamint egészséges élelmet nyújthat Neked. Így a távolról szállított gyümölcsök helyetti helyben termeléssel, közvetve is csökkented a CO2 kibocsájtást. Inkább időjárás ellenállóbb, fagy-, szárazságtűrőbb fákat ültess. Az éghajlatváltozással nőnek a szélsőségek is.

- Ha van nagyobb külterületed, ami parlagon hever, soroltasd át szántóból erdőnek. Ültesd be. Még telepítési támogatást is kaphatsz rá!

Mikor ültessek?

A fákat legjobb ősszel ültetni, amikor már lehull a levelük. Kb. 1 évvel előzik meg azokat, amelyeket tavasszal ültetsz. Nyáron nagy a veszély, hogy kipusztulnak.

További tippek:

- A ház déli oldalán, ha lombhullató fákat ültetsz, nyáron elég jól leárnyékolják a házad, így kevésbé melegszik fel. Télen viszont a lehullott lombozat miatt melegítenek a napsugarak.

- Ahonnan fúj a hideg téli szél (észak, észak-nyugat hazánkban) oda védekezésképpen örökzöldeket ültethetsz, pl. vegyél gyökeres fenyőket karácsonyra. Sokan ellenzik a fenyők ültetését, de az újabb kutatások szerint rengeteg lehűlést segítő anyagot termelnek.

SzeretettelSmile

Életmódváltók