Sep. 25, 2016

1. Nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megdöntése, amely a magyar történelmet évszázadokra kényszerpályára szorította. Miután az általa irányított mohácsi csatában megsemmisítette a magyar haderőt, és II. Lajos király életét vesztette, majd 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát, ennek következtében megszűnt a királyi udvar, így Magyarország irányítása hosszú időre külföldre, Bécsbe helyeződött, ami számos súlyos következménnyel járt.

2. A tények alapján ő tekinthető Magyarország egyik legnagyobb pusztítójának az ország 1100 éves történelme során. Uralkodása a szakadatlan háború és rombolás negyvenöt esztendejét jelentette az országnak. Ilyen hosszú időn át tartó hatalmas mértékű pusztítást az ország egyetlen ellensége sem okozott. A Batu kán vezette tatárjárás egy bő éven át tartott 1241-42-ben. A náci német megszállás, a nyilas rémuralom és a szovjet felszabadítás pusztításai is egy borzalmas esztendőn át tartottak 1944 tavaszától 1945 tavaszáig. Szulejmán első hadjáratát 1521-ben azonnal Magyarország ellen indította. Élete utolsó hadjáratát is ez ellen a föld ellen vezette már súlyos betegen 1566-ban, és Szigetvár ostroma során fejezte be földi pályafutását 72 éves korában. Egyik legfőbb életcéljának Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas hadjáratot indított Magyarország újabb és újabb területeinek bekebelezéséért. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is, amelynek első módszeres szétlövetője, felégetője, lerombolója éppen Szulejmán volt. Ezért megdöbbentő, ha az ő tiszteletére akarnak napjainkban dzsámit és minaretet emelni Szigetváron.
Szulejmán seregének pusztításairól egybehangzó leírásokat adnak a korabeli török és magyar beszámolók. A szultán győzelmi jelentése az 1526-os hadjárattal kapcsolatban a következőket mondja: „A hit harcosai elszéledvén az országnak minden része és tájéka felé, bárhol találták az alávaló gyaurokat, akár mezőn, akár hegyekben, közülük a férfiakat a kardok és nyilak áldozataivá tették, a nőket és gyermekeket pedig fogságba hurcolták, lakóhelyeiket feldúlták és felégették, s ők maguk megrakodtak töménytelen zsákmánnyal és mindenféle javakkal."
1532-ben Brodarics István, a mohácsi csatát is megjárt királyi kancellár, akit Szapolyai János király a Bécs elleni hadjáratából visszavonuló Szulejmánhoz küldött tárgyalni, a látottak alapján a következőket jelentette a szultáni sereg pusztításairól: „Szörnyen romboltak, égettek és öldököltek, az embereket korra és nemre tekintet nélkül elhurcolták."

3. A szultán emberéletben is hatalmas veszteségeket okozott Magyarországnak. Uralkodásának négy és fél évtizede alatt a nem szűnő háború és pusztítás során magyarok tízezreit ölték meg, és százezres nagyságrendben hurcolták el őket rabszolgaságba az országból. 1530 őszén Oláh Miklós, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének titkára a következő­képpen számolt be Erasmusnak, a híres humanistának Mehmed bég, nándorfehérvári kapitány Magyarországra betört tízezres seregének pusztításairól: „... a teherbíróbb, életerősebb férfiakat és ifjakat, tizenötezernél többet fogolyként Törökországba indított. Amikor Thurzó a török eltakarodása után kiment, hogy szemügyre vegye, milyen kegyetlenségeket követtek el, több mint ötszáz, részben karddal lemészárolt, részben földhöz csapdosott kisgyereket talált ott holtan. Talált közöttük ötvenet, akik még úgy-ahogy lélegeztek, ezeket – mélyen megrendülve a félholt apróságok iránti szánalomtól és a törökök bestialitása miatt – kocsin várába, Semptére vitette."

4. A szultáni iratokban rendszeresen megvető, becsmérlő hangnemben beszélt Magyarország lakosairól. A Mohács utáni győzelmi jelentésében például a magyarokat a következő szavakkal minősítette: „szemtelen és becstelen magyarság", „alávaló átkozottak",„feslett életű gonoszok", „tévhitben élő gazok", a magyar katonákat pedig „ördöggel cimboráló dögök"-nek nevezte.

5. Látványos külsőségek között mészároltatta le magyar hadifoglyok ezreit. A magyar hadifoglyok tömeges lenyakazására a mohácsi csatát követő napon került sor, Szulejmán győzel­mi ünnepének keretében. A szultán arannyal bevont trónusán ülve fogadta főtisztjeinek kézcsókjait és osztogatta számukra a kitüntetéseket, majd a vörös szultáni sátor körül felsorakozó oszmán vezérkar tagjai elé odavezették a mintegy kétezer láncra vert magyar hadifoglyot és valamennyiüknek fejét vették. Meg kell jegyezni, hogy Szulejmánnak ez a brutális tette messze felülmúlja napjaink Iszlám Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzését, amelynek során mintegy kétszázötven foglyot nyakaztak le.

6. Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés fegyverét. Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan, hogy „keltsetek félelmet bennük!" Seregének szerves részét alkották a könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti: „égető, dúló". E „hitharcosok" borzalmas pusztításai, brutális kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is, hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel igyekeztek siettetni.
A már elfoglalt területek lakosságát is félelemben kívánták tartani. Az adók serény beszolgáltatása érdekében nem egyszer „nyársba vonással", azaz karóba húzással fenyegették meg a késlekedő falvakat, elrettentésül hivatkozva olyan falvakra, ahol már beváltották fenyegetésüket.

7. Az uralma alá került hatalmas területen példátlan és szisztematikus rablás zajlott, amelyhez foghatót se előtte, se utána egyetlen hódító hatalom sem hajtott végre az országban. Minden nemesember, városi polgár és a keresztény egyház is elvesztette a föld tulajdonjogát. Az összes föld egyedüli birtokosa a szultán lett. Az elfoglalt országrész mintegy 80 százalékát katonai szolgálat fejében török lovaskatonák kapták meg, ezek főleg a falvak területei voltak. A meghódított területek legértékesebb része, mintegy 20 százaléka a török kincstár kezelésébe került. Ide elsősorban a külön­böző városok tartoztak. Mindez többnyire a települések hanyatlását eredményezte. Mivel a török kormányzat számára a jól karbantartott, gondozott város képe nem jelentett értéket, a városok hamar nagyon elhanyagolt, lepusztult állapotba kerültek.
Jól mutatja ezt az egykori királyi főváros, majd az egész hódoltság központjává tett Buda állapotát bemutató leírás 1555-ből.
A Fugger bankház megbízottja Hans Dernschwam a következőket írta az egykori polgárházak, paloták látványáról: „A házak sorban, egymás után beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istállószerűen kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére darabolták fel. Pincékre nincs szükségük. Ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának senki sem ura és gazdája. A házak egytől egyig disznóólakká váltak. Annyira körülépítették őket, hogy az ember jószerivel rá sem ismer a kapukra és a nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé – mi több, a házakhoz tapasztva – ereszalját, zsibárus bódékat építettek, melyekben a kéz­művesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Fugger urak házában most a török kincstartó lakik. A ház előtt fából épített lóistálló, amely egészen a városházáig elnyúlik."

8. Az általa elfoglalt területeken a megmaradt lakosság súlyos és tartós elszegényítését eredményező gazdasági berendezkedést honosított meg. Egyrészt ő vezette be a szpáhi rendszert. A magyar tulajdonosoktól elvett földek döntő részét katonai szolgálat fejében használó szpáhik egyike sem tudhatta, hogy mikor helyezik át másik birtokra, ezért nem fektetett be a gazdaságába, nem fejlesztette birtokát, hanem abban volt érdekelt, hogy amíg ő használja az adott birtoktestet, addig is minél nagyobb hasznot tudjon belőle húzni. Ez kíméletlen rablógazdálkodáshoz vezetett szerte a hódoltság területén. A szpáhi földesurak a jobbágyoktól nemcsak pénzjáradékot és különféle terményjáradékot szedtek, hanem a legkülön­bözőbb egyéb címeken is igyekeztek pénzt kisajtolni tőlük. Így például házasságkötéskor fizetni kellett a menyasszonyért stb. A török földesurak mellett nagy nyomorgatója volt az itt élő lakosságnak Szulejmán török államapparátusa is.
Jól mutatja ezt, hogy az állami adó török nevéből a „haradzs"-ból új magyar kifejezés született, a „harácsolni".

9. Tudatos megtévesztéssel, barátságot színlelve, tárgyalás ürügyén hívatta magához 1541-ben a csecsemő János Zsigmond magyar király egyik gyámját, Török Bálintot, hogy ott elfogja és az isztambuli hírhedt Héttoronyba zárassa élete végéig. Kínálkozik a történelmi párhuzam, hogy az 1956-os forradalom idején a szovjetek szintén tárgyalás ürügyén hívatták főhadiszállásukra Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy aztán a tárgyalások megkezdése után Szerov tábornok, a KGB elnöke berontva a terembe fogságba vitesse a magyar vezetőt.

10. Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek. A keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb anyagokból engedték és torony nélkül.

A szerző: Kulcsár Árpád (történész)

Forrás:http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201601/szulejman_az_irgalmatlan_pusztito

 

Sep. 25, 2016

Négyszázötven éve, 1566. szeptember 6-án halt meg az ostromlott Szigetvár alatti táborban I. Szulejmán török szultán. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a szigetvár-turbéki szőlőhegyen minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán szultán sírhelyét.

Az oszmán Török Birodalom legnagyobb uralkodója 1494. november 6-án született I. Szelim egyetlen fiaként. Hétéves korától oktatták nyelvekre, tudományra és katonai ismeretekre, gyakorlati tapasztalatait tartományok kormányzásával szerezte. A török birodalom addigra kiheverte az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereséget, és újra terjeszkedett. Szelim elfoglalta Egyiptomot és Szíriát, behódolt neki Mekka és Medina, döntő vereséget mért a perzsákra. Szulejmán 1520-ban lépett apja örökébe. A fiatal szultánt így jellemezte a velencei követ: "Magas és vékony, mégis erős testalkatú. Nyaka egy kicsit túl hosszú, az arca keskeny, az orra horgas, bajsza és szakálla ritkás, bőre kissé sápadt, megjelenése mégis kellemes. A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle."

A harcias kedvű Szulejmán nyomban hódító hadjáratokat indított: 1521-ben elfoglalta a magyar végvárrendszer legfontosabb láncszemét, Nándorfehérvárt (Belgrádot), a következő évben az Egyiptom és Anatólia közti tengeri utat ellenőrző Rodosz szigetét a johannita lovagoktól. A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar seregeket, de a védtelen Budát csak feldúlta és kirabolta, nem foglalta el. Szulejmán döntő befolyást gyakorolt a magyar történelemre: a kettős királyválasztás után Szapolyai Jánost támogatta a Habsburgok ellenében, mert végső célja Bécs elfoglalása volt. Ezt 1529-ben és 1532-ben is megkísérelte, de a császárvárost nem sikerült bevennie.

Az ősi vetélytárs Perzsia ellen vezetett 1534-35-ös hadjárat során elfoglalta Bagdadot, az iszlám világ egykor legragyogóbb városa Isztambul árnyékában hanyatlásnak indult. A perzsa Szafavidák ellen még kétszer szállt hadba, 1548-49-ben és 1555-ben, az ekkor kötött béke biztosította a megszerzett hódításokat: Arméniát és a kijáratot a Perzsa-öbölhöz. Szulejmán Észak-Afrika hatalmas területeit - Tripolit, Tuniszt, Algériát és Marokkót - is annektálta. A szolgálatába fogadott kalózvezér, Rőtszakállú Hajreddin tuniszi pasa megverte a spanyol-velencei egyesült flottát, így a Földközi-tenger keleti részét az 1571-es lepantói csatáig a törökök uralták. Az oszmánok 1565-ben megpróbálkoztak a stratégiai fekvésű Málta elfoglalásával is, de a négy hónapos ostrom kudarccal zárult.

Szulejmán a magyar hadszíntéren 1541-ben jelent meg ismét: kardcsapás nélkül, csellel elfoglalta Buda várát, másfél évszázados hódoltságba döntve az immár három részre szakadt, kiszolgáltatott Magyarország jelentős részét. A szultán 1543-ban újabb stratégiai fontosságú erősségekhez jutott, amikor bevette Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom várát. I. (Habsburg) Ferdinánd magyarországi és Szapolyai fia, János Zsigmond erdélyi birtokainak egyesülését megakadályozandó, seregei 1551-52-ben bevették Szolnokot és Temesvárt is, bár Eger ostroma kudarccal végződött. Mindezzel Szulejmán jelentősen hozzájárult az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttéhez is.

Utolsó nagy vállalkozása Magyarország ellen irányult: 1566. szeptember 6-án Szigetvár elhúzódó ostroma közben halt meg. Halálát a sereg elől eltitkolták, a vár két nappal későbbi bevétele után belső részeit Szigetvár mellett temették el, és föléjük szentélyt emeltek. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a szigetvár-turbéki szőlőhegyen minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. A helyszínen jelenleg is folynak az ásatások.

I. Szulejmán a török birodalom legkiválóbb uralkodója volt, aki kiérdemelte a Nagy melléknevet. Fellendítette az ipart és a kereskedelmet, hidakat, utakat, vízvezetékeket és mecseteket építtetett. Ez utóbbiak közül a legpompásabb a Szulejmán-mecset Isztambulban, ahová magát a szultánt is eltemették. A törököknél Törvényhozóként (Kánuni) emlegetik, mert parancsára készült el az iszlám vallásjog, a saría által nem szabályozott helyzetekre vonatkozó világi törvénykönyv. Kiváló hadvezér és a kor viszonyai között igazságosnak mondható fejedelem volt, aki tisztségviselőit nem származás vagy vagyon, hanem érdem alapján választotta. Viszonylag toleráns volt a keresztények és zsidók iránt, utóbbiak üldözését be is tiltotta birodalmában. Pártolta a tudományokat és művészeteket, számos tehetségnek biztosított támogatást. Kiváló költő is volt, a török mellett arabul és perzsa nyelven verselt.

Háremének kedvenc hölgye a szláv származású rabszolganő, Hürrem (Roxelana) volt, akit több évszázados hagyománnyal szakítva, a birodalom népeinek legnagyobb megdöbbenésére feleségül vett. Egy újabb hagyományt megtörve a szultánát idős korában is maga mellett tartotta, nem küldte egy távoli tartományba. Hürrem nemcsak szép, hanem az intrikákban is tehetséges volt: elérte, hogy Szulejmán kivégeztesse egy másik feleségétől született, Musztafa nevű fiát. Szulejmán utolsó éveit megkeserítette a kedvenc feleségétől született Bajazid és Szelim vetélkedése, melynek végén Bajazid kapta meg a selyemfonalat. Szigetváron - azon a helyen, ahol egykor a szultán sátra állott - 1994-ben felavatták Szulejmán emlékművét és a magyar-török barátsági parkot. 1997-ben felállították itt a várvédő Zrínyi Miklós emlékművét is, így az egykori ellenfelek szobra ma már a két nép barátságát hirdeti.

Forrás: http://mult-kor.hu/szamos-hagyomanyt-tort-meg-maganeletevel-nagy-szulejman-20160906

Sep. 23, 2016

Buddha 6 tanítása a szerelemről és a szeretetről

Szerelmes vagy? Vagy csak szeretnéd megtalálni a párod? Már kihunyt a láng és nem találod a helyed? Akkor gondolkozz el Buddha 6 alábbi szabályán, hogy boldogabbá válhass!

 

 

1. ” Ha igazán szereted magad, akkor soha nem ártasz másoknak.”

A valódi szeretet első lépése az, hogy magadat szeresd. Ennek kell lennie az alapnak ahhoz, hogy máshoz is kötődni tudj, és meg tudd nyitni magad az ő szeretete felé.Mindannyian össze vagyunk kötve egy láthatatlan szállal – ha igazán szereted magad, a másikat is igazán szeretni fogod. Lelkileg egyek vagytok.

2. “A béke belülről jön. Ne önmagadon kívül keresd.”

Az, hogy magadon kívül, valaki mástól várod, hogy békét adjon neked, lehetetlen küldetés.A keleti filozófia szerint ez minden csalódás oka. Ezért érezzük, hogy emberek csak jönnek-mennek körülöttünk, a boldogság múlandó. De a valódi boldogság a saját létállapotodból származik. Ha a boldogság benned van, akkor kívül is megtalálod azt! Nem kell hozzá senki és semmi (más). Ha valóban szeretettel lépsz bele egy kapcsolatba, akkor ezt is fogod visszakapni.

3. “Úgy szeresd a világot, ahogyan az anya az egyetlen gyermekét.”

Úgy gondolod, hogy csak a családod, a gyermekeid és a szüleid érdemlik meg, hogy szeresd őket. És azt hiszed, hogy a világot, a többi embert nem kell szeretned… Ez a legfőbb probléma a mai világban: mindenki csak a saját pici környezetére fordít energiát. De képzeld el, mi történne, ha a világra is úgy tekintenél, mint a családodra? Ha csak egy nagyon pici időt/energiát fordítanál arra, hogy mások életét jobbá  tedd! A szeretet köre kibővülne és szinte kötelezőnek éreznénk, hogy segítsünk másoknak. De ez nem valami előírt dolog lenne, hanem egy belső késztetés. Ezzel a világot egy jobb hellyé tehetnénk.

4. “Bármit is mondasz, gondold át kétszer is. Mert az, amit kimondtál, valaki meghallja és jó- vagy rossz irányba befolyásolni fogja az őt életét.”

Ezért nagyon vigyázz magadra, óvatlanul nehogy megbántsd a másikat, vagy ne beszélj össze-vissza. Ne pletykálj és ne mondj másról rosszat. Mert még amit pozitívan mondtál, azt is elferdíthetik.

5. “A gyűlölet nem szünteti meg a gyűlöletet. Csak a szeretet szünteti meg a gyűlöletet. Ez egy megváltoztathatatlan törvény.”

Ha valaha olyan helyzetben találod magad, hogy valaki megbántott, vagy sértő dolgot mondott, ne feledd el, hogy a te választásod, hogyan reagálsz erre. Ha a harag helyett a szeretetet választod, akkor megmentheted a kapcsolatot.A harag viszont csak olaj lenne a tűzre.

6. “A boldogság soha nem jön azokhoz, akik nem ismerik fel, hogy már megkapták.”

Az egyik leggyakoribb dolog a kapcsolatoknál, hogy amikor a pár összejön, és már egyfajta rutin kialakul, akkor elkezdenek kifelé kacsingatni: “a szomszéd füve mindig zöldebb”. Ez egy tudatalatti vágy arra, hogy mindig jobbat és jobbat szeretnénk.De ha egy percre megállunk és elgondolkodunk azon, hogy miért is van mellettem a másik, hogy miket éltünk már át együtt és mennyire szeretem őt, akkor már nem fog számítani, hogy a másik virág szebb-e.

Szeretettel

ÉletmódváltókCool

 

Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/

Sep. 8, 2016

Nevük eredete

Tibetiül hun+za="a hunok szállásterülete". Burusaszkiul (hunzául): "húnts"=visszacsapó nyíl, íj - "Az íjasok hazája"

A HUNZÁK szőkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a számunkra oly idegennek tűnő belső-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.

A fehér hunokat, Attila népéből kivált ősmagyar rokonainkat nevezik így Hunza. A mindössze 14 ezer fős népesség a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, még nem jutott el a civilizáció romboló hatása, testvéreinkhez.

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a Hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.

Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a Hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Kik azok a Hunzák?

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a Hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert sámánizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig).  Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert Mc Carrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A Hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai meg tanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.

Mc Carrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet  a Hunzákat, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.

A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.

Mit esznek és isznak?

A Hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.

A Hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a Hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még idősebb korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A Hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a Hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a Hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is elõforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a Hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A Hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Mit dolgoznak?

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt Hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a Hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".

 

Megmaradtak kemény harcosoknak Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak. Még több rokon vonás

Hitük-Sámánizmus

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.

A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman".

Ártó erők elleni küzdelem A Hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez õsi magyar szokás is, hogy a gonosz erõk ne élhessenek vissza velük.

Világképük

 A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az õ "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.

Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. "Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa" - írja Csáji László Koppány, a Hunza expedíció magyar vezetője.

"Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jó szándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.

A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.

A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.

A gonosz párák neve (gonosz lélek): "ghuníqish parí". A boszorkányok jövőbe látnak, nevük "síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző "jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.

Thámok A Hunza vezetõk neve: "thám", aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.

Lóisten a Hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, "tísh-haghúr"-ban való hitük is megemlítendő.

Ünnep

 December 21-én a téli napfordulót ünneplik, mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is.

Nyelv

Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:

"... Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült nekünk, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a Hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak. Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a "c" és az "a" hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!"

Művészet, ornamentika

Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.

Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujgurimban nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.

Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.

Tánc: A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.

Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.

Tisztelet ennek a kis számú testvér népcsoportnak, hogy az idők viharában fennmaradtak. Lehet, hogy ők tudják a civilizációs betegségek ellenszerét, a héber gyógyszer konszernekkel ellentétben. Tanítsuk őket barátsággal, származásuk, identitásuk megismerésére és tudatosítsuk egy hatalmas birodalom leszármazottjai, velünk testvéreikkel együtt. Mi tanuljunk tőlük, mert van mit adjanak nekünk, és ez az egészséges, múlti cégek mérgező áruitól mentes táplálkozás szokását, és étkezésük, életmódjuk módszereit. Büszkék vagyunk rátok testvérek, áldás népetekre!

 

Aug. 25, 2016

Bevezető

A Pálos Rend egy beavatási rend, az egyetlen ősi magyar alapítású szerzetesrend, akit hivatalosan is elfogadott Róma! A Pálosok magukra vállalták a magyarságnak a sorsát (a karmánkat) és együtt éltek, együtt lélegeztek a magyarsággal. Ők olyan tudást birtokoltak, olyan képességeik voltak, amelyeknek a segítségével képesek voltak befolyásolni a sorsunkat, illetve a magyarság életének az alakulását. A Pálosok elődei a táltosok és a sámánok voltak. Ezek az atyák egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafenn az égben az angyalok szférájában láttak. Küldetésük az örökkévaló tudás útján járva jöjjön el az emberiség életében egy boldog időszak, mint annak idején az Atlantiszi nép volt. Nagyon komoly beavatási szertartásaik voltak, használták a csillagoknak az erejét, ismerték a természeti erőket, és azt, hogy ezen erőket, energiákat hogyan kell alkalmazni.  Olyan magas és különleges energiájú helyekre építkeztek, ahol tudtak fejlődni. 

Ismerjük meg részletesebben a fény őrzőinek rendjét!

A Magyarok fény vallásának feladása után sok-sok évtized telt el, mikor a sötét középkorban kigyulladt egy pici fény. Ez a fény a Pálosok fénye volt.

Kik is voltak a Pálosok és milyen szellemiséget képviseltek és   képviselnek a mai napig?

Ha a szerzetesség sokszínű családjában a pálos rend szellemiségét szeretném egy mondatba összesűríteni, így fogalmaznék: Magyar alapítású remeterend a Szűzanya pártfogásában.

Ők ezt vallják magukról!

„Általában tudott, hogy mi vagyunk az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes közösség. Márpedig a gyökerek meghatározók és köteleznek is, s ezek a gyökerek visszanyúlnak a Pilis rengetegébe és a Mecsek csodálatos hangulatú erdeibe. A magyarságtudat mindig jellemzője volt rendünknek, minden soviniszta kirekesztés nélkül. Újoncainkba beleoltjuk a felelősséget: Nemcsak magadért, hanem a magyar hazáért és népért vagy itt imádkozni és vezekelni.

Az ősi igazság tudatában élünk: (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.)”„A Gondviselésnek hálás szívvel mondunk köszönetet azért a tényért, hogy rendünk, ez az ízig-vérig magyar szerzetesközösség újból elkezdhette működését hazánkban. A kivágott tölgy mindig szomorú látvány, de ha csak egy kis csonk is marad belőle, lassan új hajtások indulnak rajta, mutatva, hogy él. A pálosok ősi fáját is már nem egyszer kivágták, tövig letarolták. Tették ezt a törökök, majd II. József, a kalapos király, s 1950-ben a kommunisták. Minden alkalommal úgy látszott, hogy Boldog Özséb rendje végképp kipusztult. De csodák-csodája, mindig megindult az új élet. Ma is. S ez gondviselésszerű számunkra, mert a pálosokra szükség van ebben a hazában, mégpedig most úgy, mint talán sohasem.

Az evangéliumban olvassuk, hogy egy alkalommal vérfolyásos asszony járult Jézus elé gyógyulást remélve. És Ő meggyógyította. Én ilyen ezer sebből vérző asszonynak látom Magyarországot, drága hazánkat, s neki is ugyanazok a jézusi szavak szólnak: „A te hited meggyógyított téged.¬ Mind az ő számára, mind számunkra egyedül csak a hit hozhat gyógyulást. Mi, pálosok ezért vagyunk itt, ezért élünk, ez a soha meg nem tagadható hivatásunk: ezt a gyógyító, erősítő, megtartó hitet adni népünknek. De ne is várjon senki tőlünk mást. Mi is valljuk Szent Péterrel azt, amit a béna koldusnak mondott ott a templom lépcsőjénél: „Aranyam, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” Népünk ma oly sokszor panaszolt bénaságán is egyedül csak az tud segíteni, ha megtanul újra az evangélium útján járni. Akkor, csak akkor lesz újra egészséges!”

A pálosokat megannyi névvel illették már a történelem folyamán. Például Fehér barátok, Fehér Lelkek Rendje, Fehér remeték..stb.

Ki is alapította a Pálos rendet?

Boldog Özsébnek, a magyar nemes származású papnak az a terv pattant ki a fejéből, hogy egy látomástól vezérelve alapítsa meg a pálos rendet és hozza létre a pálos regulát. Akkor még valószínűleg nem sejtette, hogy isteni sugallatra cselekszik, s tűzlátomása egy nagy misszióra hivatott rendet fog útjára indítani.

Özséb Esztergomban élt és csakhamar megkedvelte a pilisi hegyekből a magyar királyi fővárosba be-betérő remetéket. Sokat beszélgetett a tiszteletreméltó szent emberekkel és közben megismerte a bennük rejlő lelki és szellemi nagyságot. Ezt követően kezdte lejegyzetelni a tőlük hallottakat.

Felismerte, hogy a remeték egy olyan ősi vallási hagyatéknak az őrzői, amely messze túlmutat a halálon és nem illeszkedik az addig megismert keresztény doktrínákba.

A pálosok nem félték a halált, nem ragaszkodtak a testi léthez, mert tisztában voltak azzal a transzcendentális tudással, amely kiemelte őket az idő csapdájából és képessé tette őket a halál legyőzésére.

A pilisi remeték hite egyfajta gnosztikus fényvallás volt, olyan, mint a szkíták mágus-vallása, mint az egyiptomiak bölcsessége, mint Jézus tanításai, mint az ősi idők tiszta tudása. Ők mindenben az isteni szellem megnyilvánulását és működését látták.

Nem véletlenül érezte azt az indíttatást Özséb, hogy össze kell fognia a remetéket, majd az általuk képviselt lelki erőt, hitet és tudást a magyar nép szolgálatába kell állítania. Mivel lelkiségről volt szó, egy egyházi szerveződésre, egy szerzetesrendre gondolt, egy magyar szellemiségű, Róma által elismert és mégis önálló lelki-spirituális közösségre, amely a nemzetet és a mindenkori királyt szolgálja.

Rómának persze nem nyerte el egyből a tetszését a rend regulája, hiszen egy olyan szerzetesrendről volt szó, amely elsősorban a nemzet érdekeit szolgálja és csak másodsorban az elvilágiasodott Rómáét. Így a Vatikán nem volt benne biztos, hogy hosszútávon is kifizetődő lesz-e számára elismerni ezt a rendet.

Tény, hogy 1250-ben a pálosok egy „soha el nem apadó forrás” közelében lefektették a Szent Kereszt templomának az alapjait. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hova építették fel a pálos templomot. Mindenesetre egy olyan helyen született meg ez a központ, amely a Pilisben (a Pilis-hegységben) volt.

A templom elkészülte után Özséb 1262-ben Rómába ment és kísérletet tett a rend elfogadtatására.

Ez a szerzetesrend sok szempontból újításnak számított. A pálos rend például több mindent beemelt a regulájába az ősi szakrális nemzeti tradíciókból és az ősmagyar lelkiségből. Nem beszélve arról, hogy a rend elfogadásától kezdve nyilvánosan is lehetett a szakrális tradíciókról beszélgetni.

Eleinte Róma nem értette, mit is akar Özséb megvalósítani. A Sorsnak hála Özséb nagyszerű patrónusra talált Aquinói Szent Tamás személyében és megalakulhatott a rend.

A pálosokat a legendák és a mítoszok sokszor említik Virrasztók néven. Sokan úgy vélték, hogy azért hívták így őket, mert folyamatosan a népért imádkoztak és fáradoztak.

Bárhogy is, a virrasztás a test és a lélek edzésén keresztül elvezethette a pálosokat a felébredésig, az éberré válásig, vagyis a megvilágosodás bizonyos fokozatáig. Ezzel természetesen együtt járt a bennük lévő és a világból rájuk áradó sötétségnek a legyőzése is. Így találtak rá az örök Fényre vagy Világosságra, amit Krisztus is képviselt a maga idejében.

Ennek a spirituális ösvénynek a bejárására pedig azért volt szükség, mert minden ily módon nyert képességüket, erejüket és bölcsességüket egyetlen ügy szolgálatába kívánták állítani – tudniillik a magyarság felemelésének szentelték.

A beavatott pálosok pontosan tudták, hogy nekik kell őrizni azt az ősi hagyatékot, amire a nemzetnek egyszer nagy szüksége lesz, hogy feltámadhasson. Tudták, hogy ők is a Fény őrzői, miként más remeték és szent emberek a világban. De ők kifejezetten a magyar lélek titkainak az ismerői, pontosabban azon titkok őrzői, amelyek a lelkünkhöz vezetnek.

Mivel a pálos atyák tudata képes volt felemelkedni a szellemi világokba, megismerve nemzetünk múltját, visszataláltak a gyökerekhez, beavatást nyertek és információkhoz jutottak nemzetünk jövőjét illetően.

Látták azokat az okkult (titkos), sorszerű folyamatokat, amelyeknek ők is a részei voltak, s melyek évezredeken keresztül hömpölyögtek, majd egy időre a föld alá kényszerültek. Ez a magyarság alászállása volt, amely a középkorban még javában tartott. Látták, hogy mindez elkerülhetetlen és szükségszerű események láncolata. Tudták, hogy az ő küldetésük nem más, mint őrizni a nemzet lelkének a pislákoló fényét, visszavonultan élni, tenni a dolgukat, s felismerhető jeleket hagyni az utókor számára. Mindezt a legnagyobb titokban, mert ez szolgálta legjobban a magyarság érdekeit.

Egyébiránt a pálosokról illik tudni, hogy nem egyszerűen szegénységi, engedelmességi fogalmat tettek és szigorú cölibátusban éltek, hanem harcos szerzetesek lévén mindenkoron támogatták a tradíciók szerinti magyar királyt és védték a hazát.

Korunkban a sötétség oszlani kezd, a magyar remeték által ápolt szent energiavonalak újra aktiválódhatnak. Így a magyarság spirituális-mágikus hagyatéka feléleszthetővé válik, és sok lélek munkájának a gyümölcseképpen újra megnyílik a lehetőség a magyarság felemelkedésére. Úgy legyen! Smile

Szabó Marianna

Ha szeretnéd megosztani kattints a címre, vagy  Share on Facebook linkre!

Forrás:( Pálosok története, Pálosvörösmart története, Ébredezők.hu, Horváth Zoltán és Száraz György tanításai nyomán)