Sep. 23, 2016

Buddha 6 tanítása a szerelemről és a szeretetről

Szerelmes vagy? Vagy csak szeretnéd megtalálni a párod? Már kihunyt a láng és nem találod a helyed? Akkor gondolkozz el Buddha 6 alábbi szabályán, hogy boldogabbá válj.

1. ” Ha igazán szereted magad, akkor soha nem ártasz másoknak.”

A valódi szeretet első lépése az, hogy magadat szeresd. Ennek kell lennie az alapnak ahhoz, hogy máshoz is kötődni tudj, és meg tudd nyitni magad az ő szeretete felé.Mindannyian össze vagyunk kötve egy láthatatlan szállal – ha igazán szereted magad, a másikat is igazán szeretni fogod. Lelkileg egyek vagytok.

2. “A béke belülről jön. Ne önmagadon kívül keresd.”

Az, hogy magadon kívül, valaki mástól várod, hogy békét adjon neked, lehetetlen küldetés.A keleti filozófia szerint ez minden csalódás oka. Ezért érezzük, hogy emberek csak jönnek-mennek körülöttünk, a boldogság múlandó. De a valódi boldogság a saját létállapotodból származik. Ha a boldogság benned van, akkor kívül is megtalálod azt! Nem kell hozzá senki és semmi (más). Ha valóban szeretettel lépsz bele egy kapcsolatba, akkor ezt is fogod visszakapni.

3. “Úgy szeresd a világot, ahogyan az anya az egyetlen gyermekét.”

Úgy gondolod, hogy csak a családod, a gyermekeid és a szüleid érdemlik meg, hogy szeresd őket. És azt hiszed, hogy a világot, a többi embert nem kell szeretned… Ez a legfőbb probléma a mai világban: mindenki csak a saját pici környezetére fordít energiát. De képzeld el, mi történne, ha a világra is úgy tekintenél, mint a családodra? Ha csak egy nagyon pici időt/energiát fordítanál arra, hogy mások életét jobbá  tedd! A szeretet köre kibővülne és szinte kötelezőnek éreznénk, hogy segítsünk másoknak. De ez nem valami előírt dolog lenne, hanem egy belső késztetés. Ezzel a világot egy jobb hellyé tehetnénk.

4. “Bármit is mondasz, gondold át kétszer is. Mert az, amit kimondtál, valaki meghallja és jó- vagy rossz irányba befolyásolni fogja az őt életét.”

Ezért nagyon vigyázz magadra, óvatlanul nehogy megbántsd a másikat, vagy ne beszélj össze-vissza. Ne pletykálj és ne mondj másról rosszat. Mert még amit pozitívan mondtál, azt is elferdíthetik.

5. “A gyűlölet nem szünteti meg a gyűlöletet. Csak a szeretet szünteti meg a gyűlöletet. Ez egy megváltoztathatatlan törvény.”

Ha valaha olyan helyzetben találod magad, hogy valaki megbántott, vagy sértő dolgot mondott, ne feledd el, hogy a te választásod, hogyan reagálsz erre. Ha a harag helyett a szeretetet választod, akkor megmentheted a kapcsolatot.A harag viszont csak olaj lenne a tűzre.

6. “A boldogság soha nem jön azokhoz, akik nem ismerik fel, hogy már megkapták.”

Az egyik leggyakoribb dolog a kapcsolatoknál, hogy amikor a pár összejön, és már egyfajta rutin kialakul, akkor elkezdenek kifelé kacsingatni: “a szomszéd füve mindig zöldebb”. Ez egy tudatalatti vágy arra, hogy mindig jobbat és jobbat szeretnénk.De ha egy percre megállunk és elgondolkodunk azon, hogy miért is van mellettem a másik, hogy miket éltünk már át együtt és mennyire szeretem őt, akkor már nem fog számítani, hogy a másik virág szebb-e.

Életfestők

 

Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/

Sep. 8, 2016

Nevük eredete

Tibetiül hun+za="a hunok szállásterülete". Burusaszkiul (hunzául): "húnts"=visszacsapó nyíl, íj - "Az íjasok hazája"

A HUNZÁK szőkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a számunkra oly idegennek tűnő belső-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.

A fehér hunokat, Attila népéből kivált ősmagyar rokonainkat nevezik így Hunza. A mindössze 14 ezer fős népesség a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, még nem jutott el a civilizáció romboló hatása, testvéreinkhez.

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a Hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.

Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a Hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Kik azok a Hunzák?

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a Hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert sámánizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig).  Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert Mc Carrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A Hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai meg tanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.

Mc Carrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet  a Hunzákat, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.

A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.

Mit esznek és isznak?

A Hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.

A Hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a Hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még idősebb korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A Hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a Hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a Hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is elõforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".

A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a Hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A Hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Mit dolgoznak?

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt Hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a Hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".

Megmaradtak kemény harcosoknak Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak. Még több rokon vonás

Hitük-Sámánizmus

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.

A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman".

Ártó erők elleni küzdelem A Hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez õsi magyar szokás is, hogy a gonosz erõk ne élhessenek vissza velük.

Világképük

A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az õ "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.

Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. "Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa" - írja Csáji László Koppány, a Hunza expedíció magyar vezetője.

"Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jó szándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.

A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.

A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.

A gonosz párák neve (gonosz lélek): "ghuníqish parí". A boszorkányok jövőbe látnak, nevük "síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző "jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.

Thámok A Hunza vezetõk neve: "thám", aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.

Lóisten a Hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, "tísh-haghúr"-ban való hitük is megemlítendő.

Ünnep

December 21-én a téli napfordulót ünneplik, mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is.

Nyelv

Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:

"... Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült nekünk, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a Hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak. Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a "c" és az "a" hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!"

Művészet, ornamentika

Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.

Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujgurimban nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.

Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.

Tánc: A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.

Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.

Tisztelet ennek a kis számú testvér népcsoportnak, hogy az idők viharában fennmaradtak. Lehet, hogy ők tudják a civilizációs betegségek ellenszerét, a héber gyógyszer konszernekkel ellentétben. Tanítsuk őket barátsággal, származásuk, identitásuk megismerésére és tudatosítsuk egy hatalmas birodalom leszármazottjai, velünk testvéreikkel együtt. Mi tanuljunk tőlük, mert van mit adjanak nekünk, és ez az egészséges, múlti cégek mérgező áruitól mentes táplálkozás szokását, és étkezésük, életmódjuk módszereit. Büszkék vagyunk rátok testvérek, áldás népetekre!

Szabó Marianna

Hunzák az érintetlen tündérvilág (videó):https://www.youtube.com/watch?v=JYT7qFdsMxk

 A hunzák földjén (képekben):https://www.youtube.com/watch?v=QpbtQ9Agk3Y&t=374s

Forrás: youtube

 

 

 

Aug. 25, 2016

Bevezető

A Pálos Rend egy beavatási rend, az egyetlen ősi magyar alapítású szerzetesrend, akit hivatalosan is elfogadott Róma! A Pálosok magukra vállalták a magyarságnak a sorsát (a karmánkat) és együtt éltek, együtt lélegeztek a magyarsággal. Ők olyan tudást birtokoltak, olyan képességeik voltak, amelyeknek a segítségével képesek voltak befolyásolni a sorsunkat, illetve a magyarság életének az alakulását. A Pálosok elődei a táltosok és a sámánok voltak. Ezek az atyák egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafenn az égben az angyalok szférájában láttak. Küldetésük az örökkévaló tudás útján járva jöjjön el az emberiség életében egy boldog időszak, mint annak idején az Atlantiszi nép volt. Nagyon komoly beavatási szertartásaik voltak, használták a csillagoknak az erejét, ismerték a természeti erőket, és azt, hogy ezen erőket, energiákat hogyan kell alkalmazni.  Olyan magas és különleges energiájú helyekre építkeztek, ahol tudtak fejlődni. 

Ismerjük meg részletesebben a fény őrzőinek rendjét!

A Magyarok fény vallásának feladása után sok-sok évtized telt el, mikor a sötét középkorban kigyulladt egy pici fény. Ez a fény a Pálosok fénye volt.

Kik is voltak a Pálosok és milyen szellemiséget képviseltek és   képviselnek a mai napig?

Ha a szerzetesség sokszínű családjában a pálos rend szellemiségét szeretném egy mondatba összesűríteni, így fogalmaznék: Magyar alapítású remeterend a Szűzanya pártfogásában.

Ők ezt vallják magukról!

„Általában tudott, hogy mi vagyunk az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes közösség. Márpedig a gyökerek meghatározók és köteleznek is, s ezek a gyökerek visszanyúlnak a Pilis rengetegébe és a Mecsek csodálatos hangulatú erdeibe. A magyarságtudat mindig jellemzője volt rendünknek, minden soviniszta kirekesztés nélkül. Újoncainkba beleoltjuk a felelősséget: Nemcsak magadért, hanem a magyar hazáért és népért vagy itt imádkozni és vezekelni.

Az ősi igazság tudatában élünk: (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.)”„A Gondviselésnek hálás szívvel mondunk köszönetet azért a tényért, hogy rendünk, ez az ízig-vérig magyar szerzetesközösség újból elkezdhette működését hazánkban. A kivágott tölgy mindig szomorú látvány, de ha csak egy kis csonk is marad belőle, lassan új hajtások indulnak rajta, mutatva, hogy él. A pálosok ősi fáját is már nem egyszer kivágták, tövig letarolták. Tették ezt a törökök, majd II. József, a kalapos király, s 1950-ben a kommunisták. Minden alkalommal úgy látszott, hogy Boldog Özséb rendje végképp kipusztult. De csodák-csodája, mindig megindult az új élet. Ma is. S ez gondviselésszerű számunkra, mert a pálosokra szükség van ebben a hazában, mégpedig most úgy, mint talán sohasem.

Az evangéliumban olvassuk, hogy egy alkalommal vérfolyásos asszony járult Jézus elé gyógyulást remélve. És Ő meggyógyította. Én ilyen ezer sebből vérző asszonynak látom Magyarországot, drága hazánkat, s neki is ugyanazok a jézusi szavak szólnak: „A te hited meggyógyított téged.¬ Mind az ő számára, mind számunkra egyedül csak a hit hozhat gyógyulást. Mi, pálosok ezért vagyunk itt, ezért élünk, ez a soha meg nem tagadható hivatásunk: ezt a gyógyító, erősítő, megtartó hitet adni népünknek. De ne is várjon senki tőlünk mást. Mi is valljuk Szent Péterrel azt, amit a béna koldusnak mondott ott a templom lépcsőjénél: „Aranyam, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” Népünk ma oly sokszor panaszolt bénaságán is egyedül csak az tud segíteni, ha megtanul újra az evangélium útján járni. Akkor, csak akkor lesz újra egészséges!”

A pálosokat megannyi névvel illették már a történelem folyamán. Például Fehér barátok, Fehér Lelkek Rendje, Fehér remeték..stb.

Ki is alapította a Pálos rendet?

Boldog Özsébnek, a magyar nemes származású papnak az a terv pattant ki a fejéből, hogy egy látomástól vezérelve alapítsa meg a pálos rendet és hozza létre a pálos regulát. Akkor még valószínűleg nem sejtette, hogy isteni sugallatra cselekszik, s tűzlátomása egy nagy misszióra hivatott rendet fog útjára indítani.

Özséb Esztergomban élt és csakhamar megkedvelte a pilisi hegyekből a magyar királyi fővárosba be-betérő remetéket. Sokat beszélgetett a tiszteletreméltó szent emberekkel és közben megismerte a bennük rejlő lelki és szellemi nagyságot. Ezt követően kezdte lejegyzetelni a tőlük hallottakat.

Felismerte, hogy a remeték egy olyan ősi vallási hagyatéknak az őrzői, amely messze túlmutat a halálon és nem illeszkedik az addig megismert keresztény doktrínákba.

A pálosok nem félték a halált, nem ragaszkodtak a testi léthez, mert tisztában voltak azzal a transzcendentális tudással, amely kiemelte őket az idő csapdájából és képessé tette őket a halál legyőzésére.

A pilisi remeték hite egyfajta gnosztikus fényvallás volt, olyan, mint a szkíták mágus-vallása, mint az egyiptomiak bölcsessége, mint Jézus tanításai, mint az ősi idők tiszta tudása. Ők mindenben az isteni szellem megnyilvánulását és működését látták.

Nem véletlenül érezte azt az indíttatást Özséb, hogy össze kell fognia a remetéket, majd az általuk képviselt lelki erőt, hitet és tudást a magyar nép szolgálatába kell állítania. Mivel lelkiségről volt szó, egy egyházi szerveződésre, egy szerzetesrendre gondolt, egy magyar szellemiségű, Róma által elismert és mégis önálló lelki-spirituális közösségre, amely a nemzetet és a mindenkori királyt szolgálja.

Rómának persze nem nyerte el egyből a tetszését a rend regulája, hiszen egy olyan szerzetesrendről volt szó, amely elsősorban a nemzet érdekeit szolgálja és csak másodsorban az elvilágiasodott Rómáét. Így a Vatikán nem volt benne biztos, hogy hosszútávon is kifizetődő lesz-e számára elismerni ezt a rendet.

Tény, hogy 1250-ben a pálosok egy „soha el nem apadó forrás” közelében lefektették a Szent Kereszt templomának az alapjait. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hova építették fel a pálos templomot. Mindenesetre egy olyan helyen született meg ez a központ, amely a Pilisben (a Pilis-hegységben) volt.

A templom elkészülte után Özséb 1262-ben Rómába ment és kísérletet tett a rend elfogadtatására.

Ez a szerzetesrend sok szempontból újításnak számított. A pálos rend például több mindent beemelt a regulájába az ősi szakrális nemzeti tradíciókból és az ősmagyar lelkiségből. Nem beszélve arról, hogy a rend elfogadásától kezdve nyilvánosan is lehetett a szakrális tradíciókról beszélgetni.

Eleinte Róma nem értette, mit is akar Özséb megvalósítani. A Sorsnak hála Özséb nagyszerű patrónusra talált Aquinói Szent Tamás személyében és megalakulhatott a rend.

A pálosokat a legendák és a mítoszok sokszor említik Virrasztók néven. Sokan úgy vélték, hogy azért hívták így őket, mert folyamatosan a népért imádkoztak és fáradoztak.

Bárhogy is, a virrasztás a test és a lélek edzésén keresztül elvezethette a pálosokat a felébredésig, az éberré válásig, vagyis a megvilágosodás bizonyos fokozatáig. Ezzel természetesen együtt járt a bennük lévő és a világból rájuk áradó sötétségnek a legyőzése is. Így találtak rá az örök Fényre vagy Világosságra, amit Krisztus is képviselt a maga idejében.

Ennek a spirituális ösvénynek a bejárására pedig azért volt szükség, mert minden ily módon nyert képességüket, erejüket és bölcsességüket egyetlen ügy szolgálatába kívánták állítani – tudniillik a magyarság felemelésének szentelték.

A beavatott pálosok pontosan tudták, hogy nekik kell őrizni azt az ősi hagyatékot, amire a nemzetnek egyszer nagy szüksége lesz, hogy feltámadhasson. Tudták, hogy ők is a Fény őrzői, miként más remeték és szent emberek a világban. De ők kifejezetten a magyar lélek titkainak az ismerői, pontosabban azon titkok őrzői, amelyek a lelkünkhöz vezetnek.

Mivel a pálos atyák tudata képes volt felemelkedni a szellemi világokba, megismerve nemzetünk múltját, visszataláltak a gyökerekhez, beavatást nyertek és információkhoz jutottak nemzetünk jövőjét illetően.

Látták azokat az okkult (titkos), sorszerű folyamatokat, amelyeknek ők is a részei voltak, s melyek évezredeken keresztül hömpölyögtek, majd egy időre a föld alá kényszerültek. Ez a magyarság alászállása volt, amely a középkorban még javában tartott. Látták, hogy mindez elkerülhetetlen és szükségszerű események láncolata. Tudták, hogy az ő küldetésük nem más, mint őrizni a nemzet lelkének a pislákoló fényét, visszavonultan élni, tenni a dolgukat, s felismerhető jeleket hagyni az utókor számára. Mindezt a legnagyobb titokban, mert ez szolgálta legjobban a magyarság érdekeit.

Egyébiránt a pálosokról illik tudni, hogy nem egyszerűen szegénységi, engedelmességi fogalmat tettek és szigorú cölibátusban éltek, hanem harcos szerzetesek lévén mindenkoron támogatták a tradíciók szerinti magyar királyt és védték a hazát.

Korunkban a sötétség oszlani kezd, a magyar remeték által ápolt szent energiavonalak újra aktiválódhatnak. Így a magyarság spirituális-mágikus hagyatéka feléleszthetővé válik, és sok lélek munkájának a gyümölcseképpen újra megnyílik a lehetőség a magyarság felemelkedésére. Úgy legyen! 🙂

Szabó Marianna

Ha szeretnéd megosztani kattints a címre, vagy  Share on Facebook linkre!

Forrás:( Pálosok története, Pálosvörösmart története, Ébredezők.hu, Horváth Zoltán és Száraz György tanításai nyomán)

Aug. 25, 2016

"A Pálosok mindíg különleges energiájú helyekre építkeztek.." (idézet: Horváth Zoltán). Aki ismeri Horváth Zoltán és Száraz György (ENIGMA) munkásságát, azok tudják, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a Pálosok kutatása ill. az ő életük, küldetésük megismertetése a közvéleménnyel, kiemelt szerepet kap. Tanítványaikat mindíg különleges energiájú helyekre viszik, ahol töltekezhetnek az aktuális energiákból. Most egy ilyen különleges helyre szeretném felhívni a figyelmet! Sokan nem tudják, de az én szülőfalumban a Mátrában (Abasár-Pálosvörösmart mely két község,  ma már kettévált!)  volt  a Pálosok egyik legnagyobb kolostora és birtoka Magyarországon?

,,....A honfoglaló magyarok egyik legtekintélyesebb ágát az Aba nemzetség képviselte, amely az ország legnagyobb birtokosaként  főleg a Mátra vidékén települt meg Sár és Debrő között. Aba Sámuel király I. István sógoraként került a trónra. A területet ezután az Aba nemzetség utódai,  a Csobánkák birtokolták. A veresmarti pálos rend idetelepülésének körülményeit ismerhetjük meg az alábbiakból:

„1304.febr.9-én Aba nemzetségi Csobánka ispán unokái Pál, Sámuel és Dávid bejelentik Egerben a káptalan előtt, hogy Kékes és Sárhegy között húzódó völgyben kolostor építéséhez a benei birtokuk keleti részét beválasztják és  Veresmartnak elnevezve átadják a rendnek.”

„A veresmarti pálos kolostort bőkezűen ellátják. A pálos testvérek, miként rendesen, úgy itt is azon missiót kapták, hogy a nemzetség elhunyt elődeinek nyugodalmáért, s az alapítók jólétéért imádkozzanak.”

A fentiekkel kapcsolatban az a véleményem, hogy a Csobánkák választása a pálos rend pártfogására nem véletlen. Fontos honi döntés volt. A bencések hazánkban ugyanis a már jóval korábban működtek, mégsem részükre hasítottak ki hatalmas területet a benei birtokukból. Az Aba nemzetség magával hozta magas szintű szokás- és életviteli értékeit, a harcmodort és az azzal összefüggő egészségügyi ismereteiket is. Ezt az akkori nyugat-európai kultúra és annak legfőbb képviselője, az egyház, a „barbarizmus” vádjával ugyanakkor még tiltotta is. A Mátraalján települt pálosok a haza védelmét a nép mozgósításával, testi-lelki ápolásával szolgálták. Önfeláldozóan gyógyítottak a pestis és egyéb járványok idején is.

A pálosok a benei birtokból Farkasmály területét is megkapták a Csobánkáktól, amelyen szőlő- és bortermeléssel foglalkoztak. Közel 200 éves (1304-1526) itt tartózkodásuk alatt a gazdag benei birtokhoz, amelyen több kalló- és őrlőmalom is volt, időközben még többet megszereztek. Sőt, a saját területükön több új malmot építettek.

A törökök magyarországi térhódítása alatt az a kivételes helyzet állott elő Gyöngyös térségében, hogy amíg a Mátraalján Bene és Veresmart majdnem teljesen elpusztult, Gyöngyös város, és benne a ferences rend védelmet kapott (vásárolt). A mezőváros ugyanis szultáni tulajdon lévén viszonylagos önállóságot élvezett. A veresmarti pálos és a gyöngyösi ferences rend több területen is segítette egymást. Sőt, a pálos birtokok jövedelmét távollétük alatt a ferenceseknek engedték át.

Viszont a török megszállása után a Barát-rét nevű birtokot Almásy András gyöngyösi plébános a városi tanács segítségével magának akarta lefoglalni. A gyöngyösi ferencesek segítségével lefolyt tanúkihallgatások során kiderült, hogy a pálosoknak értékes, de már feledésbe ment egyéb itteni birtokaik voltak. Wesselényi Ferenc nádor megengedte, hogy továbbra is a ferencesek szedjék a dézsmát és Ivanovics Pál rendfőnök kérésére 1659 húsvétján hozzájárult a kolostor életre keltéséhez. A rend Csepelényi Györgyöt helyezte az alig lakható kolostorba (1659.év).

A benei birtokokat a dézsma fizetése alól tíz esztendőre felmentette, s jobbágyokkal telepítette be. Csepelényi 1674-ben a hit vértanúja lett. Halálának leírása azonban sok ellentmondást tükröz. Dokumentumokkal bizonyított, hogy nem „kóborló törökök”, hanem a kurucok hurcolták el 1674. március 26-án Füzérről. Török területre vitték és május 26-án lefejezték. Az okok – közvetve – összefüggtek a hatalmi és tulajdonszerzési harcokkal is. Különösen tükröződött Gyöngyös kapzsisága a pálos birtokokon fellelhető őrlő- és vízimalmok iránt, valamint a szőlő és gyümölcstermelésre fogott területek elfoglalásával, és az ezekkel kapcsolatos perekben.

A 18. század Veresmart életében mozgalmas viszonyokat teremtett. A folyamat egyik legfontosabb eleme a kolostor környékének benépesítése volt, amely még 1659-ben elkezdődött, s a pálos rendi Csepelényi György vértanúságával végződött. Ezt csak jóval később, 1743-ban követte a második „a Puszta templom környéki” telepítés Orczy báró jóvoltából, amikor még a kolostor és a hozzá tartozó épületek helyrehozható állapotban voltak. A betelepítés azonban itt nem állt meg, sőt felgyorsult. A harmadik népesítést már ismét a jogos, ősi tulajdonosok, a pálosok végzik. Időközben az elpusztult, illetve pusztulófélben lévő benei, pétermályi és veresmarti, tehát a három telephelyen  is fellelhető kolostorrészeiket és birtokaikat pereskedéseik révén részben visszaszerzik. Egyben a pálos rendnek nemcsak személyi állománya gyarapszik, hanem gazdasági növekedése is újra indul. Ez a folyamat 1749 táján kezdődik, amikor Veresmarton leginkább már csak a templom és a kolostor romjai emlékeztetnek a hajdani gazdaságra. Különböző helyekről toborzott szlovák és lengyel zsellérekkel, kecskepásztorokkal kezdte meg a pálosok pesti konventje a települést benépesíteni. A kis telep igazgatására egyúttal ispánságot is létesítettek.

„1771-ben az urbárium szerint a pesti pálos rendi kolostor birtokában lévő falunak szántóföldje nincs, így szántó-vető telkes gazdák sincsenek, csak 39 házas és 3 háztalan zsellér lakja a falut.

Mikor a pesti pálos rend a veresmarti tulajdoni jogkört átvette, a kis terjedelmű birtokokat haszonbérlet útján értékesítette. Időközben hozzákezdett a megmaradt birtokrészen a jobb gazdálkodási feltételek megteremtéséhez és tovább folytatta a benépesítést.

A későbbi településeknél azonban a fentebb bemutatottaktól eltérően egyre nagyobb szerep jutott a jogos tulajdonos pálos rend ellenében az önállóan gazdálkodó bevándorlóknak Gyöngyös város és az abasári földfoglalók jogtalanul szerzett földhasználata miatt.

Veresmart határának kialakítása is hosszú, ellentmondásokkal és perekkel terhes folyamat eredményeként jött létre. Sajnos, a határokkal kapcsolatos dokumentumok hiányosak. Ennek az oka, hogy a végleges határkijelölés csak 1885-ben történt meg, s az eredeti birtok- és határjárási iratok Bécsben születtek. Szerencsére a pálos térképek, okiratok, tanúvallomások, és egyéb leírások egy része itthon megvan. A határviták alapját tükrözik a Magyar Országos Levéltár pálos térképei is.

Ezek szerint az eredeti pálos birtokrészek nyugati oldalon felölelik a Kékestető – Mátraháza és a parádi út mentén lejövő területet a farkasmályi földekkel és innen fel  a Sárhegycsúcsig. A határvonal a csúcstól a délkeleti oldalon haladva megkerüli a Szent Anna kápolnát és a pétermályi volt kolostorrészt, majd a sári malompatak felső részénél lefordul a markazi út közelébe, és a Vár-patak mentén feljut a Kékestetőre.

A török után a törvénytelenül elfoglalt volt pálos birtokok és malmok visszaszerzése érdekében tehát a tanúvallomások és perek végtelen sokaságát ismerhetjük meg a korabeli dokumentumokból. A pálosok szempontjából a kedvező helyzet nem tartott sokáig. A területfoglalások és az ezzel kapcsolatos perek a pálos rend feloszlatásával mind Gyöngyös város és a sári földbirtokosok javára dőltek el 1786-ban.

A pálos rend teljes, 1786. évi felszámolásával Veresmart elveszítette jó gazdáját. A falu birtokjoga a vallásalapra szállt, amely a birtokok kezelője lett.

Veresmarton kezdetben csak szűk imaházat és kis kápolnát építettek. A község jelenlegi temploma 1893-ban épült. A benne elhelyezett két kis szobor – Remete Szent Pál és Boldog Özséb – a régi kolostorból való, és nyilvántartják a műemlékek között. A szobrokat a gyöngyösi ferencesek mentették meg a török pusztítás elől. A monostor és a templom javait és kegytárgyait is ide menekítették, melyek a később megépített Benei – Mátrafüredi és a Pálosvörösmarti templomban találhatók. A Mátrafüredi templom is a Pálos templom romjaira épült. A Pálos Rend II. József által történt feloszlatása után a község a Vallás alap kezelésébe került. Pálosvörösmarton a mai napig vannak Pálos szertartások.

A község 1901-től lett Pálosvörösmart. Névadása összefügg a pálos rend idejéből származó Veresmart névvel.  

(Szabó Marianna)

Ha szeretnéd megosztani kattints a címre, vagy  Share on Facebook linkre!

Forrás: Pálosvörösmart története (Dr. Bartus József)