Aug. 25, 2016

Pálos rend és Pálosvörösmart

"A Pálosok mindíg különleges energiájú helyekre építkeztek.." (idézet: Horváth Zoltán). Aki ismeri Horváth Zoltán és Száraz György (ENIGMA) munkásságát, azok tudják, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a Pálosok kutatása ill. az ő életük, küldetésük megismertetése a közvéleménnyel, kiemelt szerepet kap. Tanítványaikat mindíg különleges energiájú helyekre viszik, ahol töltekezhetnek az aktuális energiákból. Most egy ilyen különleges helyre szeretném felhívni a figyelmet! Sokan nem tudják, de az én szülőfalumban a Mátrában (Abasár-Pálosvörösmart mely két község,  ma már kettévált!)  volt  a Pálosok egyik legnagyobb kolostora és birtoka Magyarországon?

,,....A honfoglaló magyarok egyik legtekintélyesebb ágát az Aba nemzetség képviselte, amely az ország legnagyobb birtokosaként  főleg a Mátra vidékén települt meg Sár és Debrő között. Aba Sámuel király I. István sógoraként került a trónra. A területet ezután az Aba nemzetség utódai,  a Csobánkák birtokolták. A veresmarti pálos rend idetelepülésének körülményeit ismerhetjük meg az alábbiakból:

„1304.febr.9-én Aba nemzetségi Csobánka ispán unokái Pál, Sámuel és Dávid bejelentik Egerben a káptalan előtt, hogy Kékes és Sárhegy között húzódó völgyben kolostor építéséhez a benei birtokuk keleti részét beválasztják és  Veresmartnak elnevezve átadják a rendnek.”

„A veresmarti pálos kolostort bőkezűen ellátják. A pálos testvérek, miként rendesen, úgy itt is azon missiót kapták, hogy a nemzetség elhunyt elődeinek nyugodalmáért, s az alapítók jólétéért imádkozzanak.”

A fentiekkel kapcsolatban az a véleményem, hogy a Csobánkák választása a pálos rend pártfogására nem véletlen. Fontos honi döntés volt. A bencések hazánkban ugyanis a már jóval korábban működtek, mégsem részükre hasítottak ki hatalmas területet a benei birtokukból. Az Aba nemzetség magával hozta magas szintű szokás- és életviteli értékeit, a harcmodort és az azzal összefüggő egészségügyi ismereteiket is. Ezt az akkori nyugat-európai kultúra és annak legfőbb képviselője, az egyház, a „barbarizmus” vádjával ugyanakkor még tiltotta is. A Mátraalján települt pálosok a haza védelmét a nép mozgósításával, testi-lelki ápolásával szolgálták. Önfeláldozóan gyógyítottak a pestis és egyéb járványok idején is.

A pálosok a benei birtokból Farkasmály területét is megkapták a Csobánkáktól, amelyen szőlő- és bortermeléssel foglalkoztak. Közel 200 éves (1304-1526) itt tartózkodásuk alatt a gazdag benei birtokhoz, amelyen több kalló- és őrlőmalom is volt, időközben még többet megszereztek. Sőt, a saját területükön több új malmot építettek.

A törökök magyarországi térhódítása alatt az a kivételes helyzet állott elő Gyöngyös térségében, hogy amíg a Mátraalján Bene és Veresmart majdnem teljesen elpusztult, Gyöngyös város, és benne a ferences rend védelmet kapott (vásárolt). A mezőváros ugyanis szultáni tulajdon lévén viszonylagos önállóságot élvezett. A veresmarti pálos és a gyöngyösi ferences rend több területen is segítette egymást. Sőt, a pálos birtokok jövedelmét távollétük alatt a ferenceseknek engedték át.

Viszont a török megszállása után a Barát-rét nevű birtokot Almásy András gyöngyösi plébános a városi tanács segítségével magának akarta lefoglalni. A gyöngyösi ferencesek segítségével lefolyt tanúkihallgatások során kiderült, hogy a pálosoknak értékes, de már feledésbe ment egyéb itteni birtokaik voltak. Wesselényi Ferenc nádor megengedte, hogy továbbra is a ferencesek szedjék a dézsmát és Ivanovics Pál rendfőnök kérésére 1659 húsvétján hozzájárult a kolostor életre keltéséhez. A rend Csepelényi Györgyöt helyezte az alig lakható kolostorba (1659.év).

A benei birtokokat a dézsma fizetése alól tíz esztendőre felmentette, s jobbágyokkal telepítette be. Csepelényi 1674-ben a hit vértanúja lett. Halálának leírása azonban sok ellentmondást tükröz. Dokumentumokkal bizonyított, hogy nem „kóborló törökök”, hanem a kurucok hurcolták el 1674. március 26-án Füzérről. Török területre vitték és május 26-án lefejezték. Az okok – közvetve – összefüggtek a hatalmi és tulajdonszerzési harcokkal is. Különösen tükröződött Gyöngyös kapzsisága a pálos birtokokon fellelhető őrlő- és vízimalmok iránt, valamint a szőlő és gyümölcstermelésre fogott területek elfoglalásával, és az ezekkel kapcsolatos perekben.

A 18. század Veresmart életében mozgalmas viszonyokat teremtett. A folyamat egyik legfontosabb eleme a kolostor környékének benépesítése volt, amely még 1659-ben elkezdődött, s a pálos rendi Csepelényi György vértanúságával végződött. Ezt csak jóval később, 1743-ban követte a második „a Puszta templom környéki” telepítés Orczy báró jóvoltából, amikor még a kolostor és a hozzá tartozó épületek helyrehozható állapotban voltak. A betelepítés azonban itt nem állt meg, sőt felgyorsult. A harmadik népesítést már ismét a jogos, ősi tulajdonosok, a pálosok végzik. Időközben az elpusztult, illetve pusztulófélben lévő benei, pétermályi és veresmarti, tehát a három telephelyen  is fellelhető kolostorrészeiket és birtokaikat pereskedéseik révén részben visszaszerzik. Egyben a pálos rendnek nemcsak személyi állománya gyarapszik, hanem gazdasági növekedése is újra indul. Ez a folyamat 1749 táján kezdődik, amikor Veresmarton leginkább már csak a templom és a kolostor romjai emlékeztetnek a hajdani gazdaságra. Különböző helyekről toborzott szlovák és lengyel zsellérekkel, kecskepásztorokkal kezdte meg a pálosok pesti konventje a települést benépesíteni. A kis telep igazgatására egyúttal ispánságot is létesítettek.

„1771-ben az urbárium szerint a pesti pálos rendi kolostor birtokában lévő falunak szántóföldje nincs, így szántó-vető telkes gazdák sincsenek, csak 39 házas és 3 háztalan zsellér lakja a falut.

Mikor a pesti pálos rend a veresmarti tulajdoni jogkört átvette, a kis terjedelmű birtokokat haszonbérlet útján értékesítette. Időközben hozzákezdett a megmaradt birtokrészen a jobb gazdálkodási feltételek megteremtéséhez és tovább folytatta a benépesítést.

A későbbi településeknél azonban a fentebb bemutatottaktól eltérően egyre nagyobb szerep jutott a jogos tulajdonos pálos rend ellenében az önállóan gazdálkodó bevándorlóknak Gyöngyös város és az abasári földfoglalók jogtalanul szerzett földhasználata miatt.

Veresmart határának kialakítása is hosszú, ellentmondásokkal és perekkel terhes folyamat eredményeként jött létre. Sajnos, a határokkal kapcsolatos dokumentumok hiányosak. Ennek az oka, hogy a végleges határkijelölés csak 1885-ben történt meg, s az eredeti birtok- és határjárási iratok Bécsben születtek. Szerencsére a pálos térképek, okiratok, tanúvallomások, és egyéb leírások egy része itthon megvan. A határviták alapját tükrözik a Magyar Országos Levéltár pálos térképei is.

Ezek szerint az eredeti pálos birtokrészek nyugati oldalon felölelik a Kékestető – Mátraháza és a parádi út mentén lejövő területet a farkasmályi földekkel és innen fel  a Sárhegycsúcsig. A határvonal a csúcstól a délkeleti oldalon haladva megkerüli a Szent Anna kápolnát és a pétermályi volt kolostorrészt, majd a sári malompatak felső részénél lefordul a markazi út közelébe, és a Vár-patak mentén feljut a Kékestetőre.

A török után a törvénytelenül elfoglalt volt pálos birtokok és malmok visszaszerzése érdekében tehát a tanúvallomások és perek végtelen sokaságát ismerhetjük meg a korabeli dokumentumokból. A pálosok szempontjából a kedvező helyzet nem tartott sokáig. A területfoglalások és az ezzel kapcsolatos perek a pálos rend feloszlatásával mind Gyöngyös város és a sári földbirtokosok javára dőltek el 1786-ban.

A pálos rend teljes, 1786. évi felszámolásával Veresmart elveszítette jó gazdáját. A falu birtokjoga a vallásalapra szállt, amely a birtokok kezelője lett.

Veresmarton kezdetben csak szűk imaházat és kis kápolnát építettek. A község jelenlegi temploma 1893-ban épült. A benne elhelyezett két kis szobor – Remete Szent Pál és Boldog Özséb – a régi kolostorból való, és nyilvántartják a műemlékek között. A szobrokat a gyöngyösi ferencesek mentették meg a török pusztítás elől. A monostor és a templom javait és kegytárgyait is ide menekítették, melyek a később megépített Benei – Mátrafüredi és a Pálosvörösmarti templomban találhatók. A Mátrafüredi templom is a Pálos templom romjaira épült. A Pálos Rend II. József által történt feloszlatása után a község a Vallás alap kezelésébe került. Pálosvörösmarton a mai napig vannak Pálos szertartások.

A község 1901-től lett Pálosvörösmart. Névadása összefügg a pálos rend idejéből származó Veresmart névvel.  

(Szabó Marianna)

Ha szeretnéd megosztani kattints a címre, vagy  Share on Facebook linkre!

Forrás: Pálosvörösmart története (Dr. Bartus József)