Hamer doktor megfejtette a rák, és minden olyan elváltozás nyitját, amelyek nem baleset, mérgezés, sugárzás miatt jönnek létre.

Minden megbetegedés egy érzelmi megrázkódtatással keletkezik – állítja Ryke Geerd Hamer, német kutatóorvos, aki betegei kikérdezése és a megbetegedésük lefutásának megfigyelése során egy új biológiai, orvostudományi összefüggés-rendszerre bukkant.

Hamer doktor megfejtette a rák, és minden olyan elváltozás nyitját, amelyek nem baleset, mérgezés, sugárzás miatt jönnek létre. A hagyományostól eltérő módon – a lélekben lezajló érzelmi folyamatok figyelembevételével közelítette meg, a betegségeket. Rájött, és be is bizonyította, hogy a rákbetegek a daganatot megelőzően minden esetben egy komoly és súlyos érzelmi megrázkódtatást éltek át.

Rájött arra is, hogy a megbetegedésekben is van rendszer és logika, sőt minden természetes elváltozásnak van értelme, egy élethelyzethez alkalmazkodás, az egyed és a faj fenntartása, fennmaradása, a túlélés biztosítása.

A Hamer doktor által Germán Új Medicinának nevezett tudományos ismeret egy új, átfogó természettudományos rendszert ír le, mely értelmezhetővé és tudatosan befolyásolhatóvá teszi a megbetegedéseket. Hamer doktor vizsgálta azt is, mi történik az agyban egy elváltozás idején, és felfedezte, hogy a szervi elváltozások mindig együtt járnak agyi tünetekkel – amit már a legegyszerűbb képalkotó eljárással, CT-felvételekkel is nyomon lehet követni.

Az elváltozást, megbetegedést beindító nyomógomb minden jel szerint lelki síkon van. Érzelmi konfliktus nélkül ugyanis nincs természetes elváltozás. Persze nem egy hétköznapi érzelmi konfliktus az, ami testi szinten elváltozást indít. Az úgynevezett biológiai konfliktusnak feltételei vannak. Ha ezek a feltételek mind egyszerre teljesülnek, az érzelmi kilengésnél, az éppen átélt érzelem az agyban a szó legszorosabb értelmében kiüti a biztosítékot, egy előre meghatározott helyen. Ennek következménye, hogy beindul egy testi elváltozás.

Az elszenvedett érzelmi konfliktus fajtája, típusa határozza meg az agyban megjelenő elváltozás helyét, az úgynevezett Hameri-gócot, és az elváltozásban érintett szervet is. Ezeket az összefüggéseket írja le a Hamer doktor által feltárt Új Medicina, és a Biologika Szerv Atlasz, amely a rendszer színes, képes ismertetője.

A biológiai konfliktus abban különbözik az összes többi lelki konfliktustól, hogy mélyen rázza meg az embert és mérhető, megfigyelhető testi tüneteket is produkál. Aki ezeket ismeri, hamar észreveheti és kezelheti a tüneteket, még mielőtt egyáltalán bármiféle komolyabb elváltozása kialakulna.

Ezek a tünetek a következők

1. A konfliktus témáját, tárgyát komolynak érezzük, veszélyben érezzük magunkat vagy normális életünket, és nem tudunk megnyugodni miatta, kibillentünk a normál kerékvágásból. Kiborít, lesújt, letaglóz, felzaklat, felháborít az esemény, és érzelmi kilengéseink vannak.

2. A konfliktushelyzet váratlanul, felkészületlenül ér, mint derült égből villámcsapás – a meglepetés erejével hat ránk. (Csak a váratlan, meglepetésszerű konfliktus-élményekre produkált érzelmi kilengés indít be szervi elváltozást.)

3. A szituáció megütközés jellegű, nem tudjuk a helyzetet elfogadni, képtelenek vagyunk vele megbékélni. A normális életvitelben, nyugalomban, biztonságban veszélyeztetve, akadályoztatva érezzük tőle magunkat, és emiatt kényszeres gondolkodás indul be: a konfliktuson és a konfliktus lehetséges megoldásain őrlődünk, tipródunk.

4. A konfliktust, érzelmi drámát az ember elszigetelten éli meg. Ez azt jelenti, hogy nem beszél másoknak konfliktusáról, érzelmeiről és arról, mekkora baja, problémája, lelki terhe vagy lelki fájdalma van. A konfliktusban egyedül érintettnek, illetékesnek érezzük magunkat, és úgy gondoljuk, úgy véljük, azt hisszük, nem tud rajtunk senki segíteni, mert további károkat szenvedünk, vagy veszélybe kerülünk, stb.

5. Az elváltozást beindító konfliktusnak (átmenetileg) nincs megoldása vagy sokáig eltart, megoldatlan marad egy darabig. Komoly veszélyt csak a sokáig eltartó és intenzív konfliktusok jelentenek, mert azzal akár életveszélyes elváltozást vagy komplikációt is összehozhatunk magunknak.

A biológiai konfliktusnál mind az öt jellemző teljesül, ha bármelyik hiányzik, nem indul be elváltozás.

Hogyan lehet vele elérni, hogy meggyógyuljunk?

A rákos daganat vagy fekély addig növekszik, terjed, amíg a konfliktus megoldatlan! Ha az érzelmi konfliktust okozó problémát sikerült megnyugtató módon megoldani, átkapcsolunk, belépünk a konfliktus-megoldás utáni, helyreállítási szakaszba: az agyi és szervi tünetek megváltoznak. A konfliktus ellensúlyozása, biológiai megoldása céljából létrejött testi elváltozás felszámolásra, újjáépítésre kerül.

A gyógyulási szakasz nem azt jelenti, hogy a tünetek egy csapásra megszűnnek, hanem azt, hogy bekapcsol a korábbi elváltozás helyreállítási folyamata, amikor jelentkezhetnek fájdalmak, és történhetnek kellemetlenségek, és veszélyek is.

A konfliktus-megoldás utáni szakasz talán legrázósabb pontja, ciklusa az úgynevezett epileptokrízis, amikor a gyulladások, duzzanatok, ödémák tetőznek. Más konfliktusoknál, más elváltozásoknál ilyenkor jelentkezik a migrén, a szédülés, a hányinger, és egyéb rosszullétek, rohamszerű tünetek, mint például epilepsziás roham, vércukorszint-esés, ami bizony sokszor külső beavatkozást igényel.

Ezért is olyan fontos, hogy a megelőzésre és tanulásra fektessünk hangsúlyt és megismerjük, hogyan működnek a betegségeink! Előzzük meg őket, és ha már bekövetkezett egy-két biológiai konfliktus, törekedjünk mihamarabbi megoldására – ezzel minimalizálva az esetleges fizikai kellemetlenségeket, és jobban megértve magunkat, egymást, és a jelenségeket.

Bővebb információt, és részleteket ezen a honlapon találtok! Biologika Szabadegyetem honlapja! Dr. Hamer találmányai, és korszakalkotó felfedezése: ujmedicina.hu

 

Hogyan tesz beteggé a félelem?

  • Félsz elindítani a saját üzleted, mert lehet, hogy nem sikerül.
  • Félsz elmenni az orvoshoz, mert lehet, hogy valami problémát talál.
  • Félsz megházasodni, mert lehet, hogy válással végződik.
  • Félsz elutazni Afrikába, mert Afrika annyira veszélyes lehet.
  • Félsz azt tenni, amit szeretsz, mert lehet, hogy nem fogod tudni kifizetni a számláidat.
  • Félsz kérdezni a szeretett személytől, mert lehet, hogy elutasít.
  • Félsz lépést tenni az első csókért.
  • Félsz gitárleckéket venni, mert lehet, hogy csalódni fogsz.
  • Félsz otthagyni a lélekölő állásodat, mert talán sosem találsz egy másikat.
  • Félsz nyugdíjba vonulni, mert lehet, hogy nincs elég pénzed.
  • Félsz megvenni az álomotthonod, mert lehet, hogy nem tudod fizetni a jelzálogot.
  • Félsz nyelvet tanulni, mert lehet, hogy egyszer más nyelven kell megértetned magad.
  • Félsz attól, hogy mások sírni látnak, mert azt hiszik, hogy gyenge vagy.
  • Félsz attól, hogy az igazi énedet lássák, mert akkor nem szeretnének.

Félelem mindenhol

Körbevesz bennünket, és sokakat teljesen ural pillanatról pillanatra, nap nap után. Pánikba esve rohanunk körbe a labirintusban, miközben sárkányok üldöznek. Az élet ijesztő.

De tudtad, hogy a félelem még a dohányzásnál, ivásnál, az egészségtelen ételeknél, vagy az ellustult életmódnál is ártalmasabb az egészségedre?

Most valami mástól kell félned. (Csak viccelek.)

A félelmet okkal tapasztaljuk meg. Védelmet jelent számunkra, amikor egy medve üldöz bennünket, a félelem-válasz kiváltja a szervezet "küzdj vagy menekülj" működését, így gyorsabbak lehetünk a medvénél.

De van egy hír a számodra. Nincsen medve. Mindez a fejedben, a testedben van. Íme hogyan.

A szervezet stressz válasza

Az agyi veszélyközpontod (amygdala) egy számítógép, mely megmondja a különbséget a téged üldöző medve, és a kevésbé életveszélyes félelmek között. Amikor az agyad regisztrálja a félelem érzését - legyen az a szeretett ember elutasításától, az állásod otthagyásától, vagy a pénz elvesztésétől való félelem - ezek eljutnak egy kapcsolóhoz, ami elindítja a hipotalamusz-hipofízis- mellékvesekéreg (HPA) tengelyt, aktiválja a hipotalamuszt, és kibocsátja a kortikotropin-felszabadító faktort (CRF) az idegrendszerbe. A CRF stimulálja az agyalapi mirigyet, ez prolaktin kiválasztást, és adrenokortikotróp hormon növekedést okoz (ACTH), amelyek serkentik a mellékvesét, és ez cortisol felszabadulását okozza, melynek az a feladata, hogy segítse fenntartani a szervezetben a homeosztázist, amikor az agy félelmet tapasztal, és azt fenyegetésnek feltételezi - mint a medve - mint egyértelmű és jelenidejű veszélyt.

 

Amikor félsz, agyi veszélyközpontod a szimpatikus idegrendszert is bekapcsolja (a "küzdj vagy menekülj" válasz), mely kiváltja a mellékvesékben az adrenalin és noradrenalin felszabadulását, amelyek megnövelik a pulzust, a vérnyomást, és más fiziológiai reakciókat is befolyásolnak. Ezen hormonok kiválasztása anyagcsere változásokhoz vezet az egész szervezetben.

A gyomor és bélrendszerbe, a kezekbe és a lábakba vezető vérerek összehúzódnak, miközben a szívhez vezető véredények, a nagy izomcsoportok és az agy kitágulnak, hogy elsősorban vért juttassanak azokhoz a szervekhez, melyek segítenek kijutni a vészhelyzetből. A pupillák kitágulnak, így több fény juthat be. Az anyagcsere felgyorsul annak érdekében, hogy kizökkentsen egy energialökettel az eltárolt zsírok lebontásával és glükóz véráramba juttatásával. A légzés fegyorsul, és a hörgők kitágulnak, hogy több oxigén juthasson be, az izmok megfeszülnek és készen állnak rá, hogy elfuss a medve elől.

A gyomorsav megnövekszik, és az emésztőenzimek lecsökkenek, ami gyakran nyelőcső összehúzódáshoz, hasmenéshez vagy székrekedéshez vezet. A kortizol elnyomja az idegrendszert, hogy csökkentse a gyulladást, amely a medve támadása okán kialakuló sérüléssel járna együtt. A szaporodás kikapcsolásra kerül (a szex luxus, amikor egy medve van a közeledben!)

Nincsen medve

Alapjában véve, ha egy medve támad, a tested figyelmen kívül hagyja az alvást, az emésztést és a szaporodást, miközben a futásra, a légzésre, a gondolkodásra, az oxigén és energia szállítására összpontosít, ahol ezt szükségesnek tartja annak érdekében, hogy védve legyél. Amikor félsz, hogy pénzt veszítesz, hogy elutasítanak, vagy nem sikerül egy vállalkozás, a szervezet nem veszi észre, hogy nincsen medve. Csak bekapcsolja a fiziológiai stresszválaszt, és idővel, amikor ez a stresszválasz ismétlődően beindul, a természetes biológiai válasz valójában többet árt, mint használ.

Itt jön a csavar

Amikor a tested stresszválaszban van, nem tudja megjavítani önmagát. A testi funkciók minden nap leállnak, de csak akkor tudják javítani magukat, ha a test fiziológiailag kikapcsolt állapotban van. Amikor a stresszválasz ismétlődően kiváltott, a szervek tönkremennek, és a szervezet nem tudja kijavítani őket. A természetes módon létrejövő rákos sejteket, melyeket általában az immunrendszer pusztít el, szaporodni hagyjuk. A krónikus károk az emberi testben együttesen fejtik ki hatásukat, és a vége betegség lesz.

Nem kell, hogy így legyen

A test tudja, hogyan kell pihennie egy tudományosan is bizonyított ellensúlyozó relaxációs válasszal. Amikor a tudatos előagy pozitívan gondolkodik és érez olyan dolgokról, mint a szeretet, kapcsolat, intimitás, öröm és a remény , a félelmetes érzelmek eloszlanak, és a hipotalamusz leállítja a stresszválaszok kiváltását. Amikor optimizmust és bizakodást érzel, szeretetet és támogatást, a szakmai illetve a kreatív életed áramlását, lelkileg megérintett valaki, vagy szexuálisan kapcsolódsz egy másik személyhez, a relaxációs válasz veszi át a stresszválasz helyét.

A félelem fogékonnyá tesz a betegségekre és nehézzé teszi a gyógyulást.

A szeretet, a hit és az öröm megelőző orvosság, és nagyon hatékony kezelés.

Amikor a test ellazul, a szimpatikus idegrendszer kikapcsol. A kortizol és az andrenalin, ami az idő múlásával károsítja a szervezetet lecsökken, a paraszimpatikus idegrendszer helyettesíti. Az immunrendszer visszaáll, és a test megkezdheti a természetes önjavító folyamatait.

Íme, az elméd képes meggyógyítani a tested, és ez nem egy New Age-es metafizikai dolog. Ez egyszerű fiziológia.

Forrás: A cikk Dr. Lissa Rankin orvos, író, előadó, tanár, és a Whole Health Medicine Institute alapítójának írása nyomán készült.

 

 

10 hasznos tipp álmatlanság ellen!

Az álmatlanság bizony keményen befolyásolja a napjainkat – a kialvatlan ember nemhogy kevésbé hatékony, de koncentráció hiánya miatt veszélyben is van. Hogyan küzdjünk az álmatlanság ellen?

Akit hosszabb ideje gyötör az álmatlanság, bármit megtenne, hogy végre legyen egy teljesen nyugodt, forgolódásmentes éjszakája. Több megoldás is kínálkozik arra, hogy az álmatlanság ellen sikeresen felvegyük a harcot. Vegyünk szemügyre néhány életmódbeli szokást, amelynek megváltoztatásával máris előrébb jutunk.

1. Keljünk minden reggel ugyanabban az időpontban

Vágyhatunk arra, hogy hosszabb ideig aludjunk hétvégente, de sajnos ez nem túl kifizetődő, főleg ha valaki hétközben rosszul alszik. Ha álmatlanságban szenvedünk, minden reggel ugyanabban az időpontban érdemes kelnünk, arra kell szoktatnunk a szervezetünket, hogy egy adott időszakban ébredjen, és meg is tettük az első lépést az álmatlanság legyőzése terén.

2. Kerüljük a nikotint, koffeint, alkoholt és egyéb stimuláló szereket

A koffein hatása számos órán át kitarthat, talán még 24 órán is túl, tehát nagy rá az esély, hogy befolyásolja alvásunkat. A koffein nemcsak nehézségeket okoz az alvásban, de gyakori éjszakánkénti ébredéseket is produkál. Az alkoholnak nyugtató hatása van, az elalvás előtti néhány órában – ám később nem lesz valami nyugodt a pihenésünk tőle. Ha bizonyos gyógyszereket szedünk, hathatnak úgy, mint a stimulánsok – ilyenek a dekongesztánsok vagy az asztmás inhaláló is például -, ezért érdemes megkérdeznünk orvosunkat, mikor használjuk a nap folyamán azokat, hogy a legkevésbé legyenek hatással alvásunkra.

3. Tehetünk az álmatlanság ellen, ha csökkentjük a délutáni szunyókálások idejét

Miközben ez egy igen hasznos módszernek tűnik arra, hogy bepótoljuk az elmaradt alvást, az éjszakai alvás minőségére nincs jó hatással. Fontos kialakítani egy rendszeres alvás-rendet, és arra szoktatni magunkat, hogy az alvást a sötétséggel és a szokványos lefekvési idővel hozzuk összefüggésbe.

4. Végezzünk testmozgást rendszeresen!

Az alvás minőségét és időtartamát is javítja. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy közvetlenül lefekvés előtt ne edzzünk, mert annak éppenséggel serkentő hatása van, és nem segíti elő az alvást! Végezzünk a testmozgással legalább 3 órával ágyba bújás előtt.

5. Az ágy alvásra és szexre való, másra nem

Ha álmatlanságtól szenvedünk, ne az ágyból bonyolítsuk a telefonbeszélgetéseket, ne számítógépezzünk ott, lehetőleg az egész hálószobából zárjuk ki ezeket a dolgokat. Ne az ágyban tévézzünk és hallgassunk rádiót. Ezek a tevékenységek ugyanis csak éberré tesznek, ahelyett, hogy az alvást segítenék elő. Nem partnerek az álmatlanság legyőzésében!

6. Ne együnk, igyunk közvetlenül azelőtt, hogy aludni térünk!

A késői vacsora vagy nassolás aktiválja az emésztőrendszert, és felébreszt. Ha gyomorégéstől vagy gastroesophagealis refluxtól szenvedünk, főleg kerüljük, mivel az emésztési gondokat a lefekvés előtti evés csak súlyosbítja. A sok ivás elalvás előtt ráadásul azzal jár, hogy gyakran kell ürítenünk a húgyhólyagot.

7. Tegyük kényelmessé az alvási környezetet!

A hőmérséklet, a világítás nem mindegy, ahogyan az sem, vannak-e zajok, amelyek zavarhatják elalvásunkat, és azt, hogy jól aludjunk éjjel. Ha háziállatunkkal alszunk, fontoljuk meg, hogy a szoba egy másik részén kapjon helyet, vagy ne engedjük a hálóba, mert sajnos ő is zavarhatja mocorgásával, kijárkálásával az alvást.

8. Kerekedjünk fel aggodalmainkon legalább az alvás idejére

Higgyük el, semmivel sem lesz jobb, ha már este azon kezdünk töprengeni, mi lesz másnap, mi vár ránk. A másnapi munkához szükséges dolgokat például gondoljuk át közvetlenül azelőtt, hogy elhagytuk volna a munkahelyünket. Ne akkor „agyaljunk” rajta, amikor pihennünk kellene…

9. Csökkentsük lehetőség szerint a stresszt!

Ma már számos relaxációs technika közül választhatunk és igen sok helyről kérhetünk segítséget is ezek gyakorlásához. Tanuljuk meg, hogyan relaxálhatunk lefekvés előtt hatékonyan. Sajátítsuk el például a teljes izomlazítást, a mély légző technikákat, a meditációt.

10. Fontoljuk meg, csatlakoznánk-e egy kognitív terápia csoportba

Ez ugyanis segít az álmatlanságban szenvedőknek azonosítani és korrigálni azokat a helytelen gondolatokat, melyek álmatlanságukhoz vezettek/vezetnek. Az alvási normákról is információkkal látja el az embereket, felvilágosítja a korral járó alvási változásokról és segít elérhető célokat találni az alvásban.

Forrás: Jóalvásközpont

Kind regards

Életfestők