Nov. 3, 2016

A családi konfliktusok kezelése

A konfliktusok együttélésünk természetes velejárói. Általuk csiszolódunk össze, változunk, fejlődünk. Mindent, ami jó és ami rossz a családban vagy a kapcsolatban, együtt hozunk létre, így a probléma megoldása is csak közösen sikerülhet, abban a közegben, ahol kialakult. Ezért fontos, hogy jól tudjunk bánni a konfliktusokkal.

Miért félünk szembenézni a konfliktusokkal?

Félünk, hogy megsértjük egymást, hogy indulataink elszabadulnak, hogy vesztesen kerülünk ki a vitából, hogy gyengeségeink felszínre kerülnek. Félünk a változástól, a döntéstől, hogy megmutassuk belső bizonytalanságunkat, s végül félünk a szeretet, a kapcsolat elvesztésétől.

A konfliktusok megelőzése

Fontos feladat, hogy a pár, lehetőleg még közös életének megkezdése előtt, minél mélyebben ismerje meg egymás családját, hogy jobban értsék, mit vár a párjuk az együttéléssel, férfi-női-, szülői szereppel kapcsolatban. Ez teremt lehetőséget a különbözőségek megértésére és elfogadásra, vagy a kompromisszumok közös kidolgozására. Ez a munka része a tudatos kapcsolatépítésnek, aminek egész életen át kell tartania. Hiszen a jó házasság, párkapcsolat nem magától létezik; a megszokott helyett újat, közöset építeni, s kialakítani a közös identitást, nem könnyű feladat, ami bátorságot, erőt, meg-megújuló munkát igényel.

Megoldások, amelyek nem vezetnek eredményre

Amikor konfliktushelyzetben rossz megoldási stratégiát alkalmazunk, alapvetően kétféle magatartást tanúsíthatunk: a konfliktushelyzettel kapcsolatos passzív vagy agresszív magatartást. A konfliktusok elkerülése, illetve külső személyekkel vagy más külső dolgokkal való kompenzálása a konfliktus szempontjából teljesen passzív megoldás, hiszen nem érinti a probléma lényegét. Az agresszív megoldások is hatástalanok maradnak, hiszen nem a probléma lényegének „mennek neki” , hanem a másik személynek.

A konfliktusok elkerülése

A kapcsolat elsorvadásához, elhidegüléshez vezet. Ilyen az elfojtás, az elkerülés, a kilépés; amikor elfogadjuk a másik véleményét akkor is, ha nem értünk vele egyet; amikor egyedül akarjuk megoldani a problémát; amikor elnyomjuk érzelmeinket, gondolatainkat.

Külső személyek, vagy dolgok bevonása a konfliktusba

A gyermekek bevonása a pár konfliktusaiba számukra nagyon megterhelő. Az ilyen helyzet gyakran lojalitás-konfliktust alakít ki – vagyis a gyermek úgy érzi, hogy választania kell a két szülő között, amit nem tud feldolgozni. Ezen túlmenően, a gyerekek bevonása a konfliktusba betegségek kialakulásához is vezethet. A személyek mellett más dolgok is válhatnak a hibás konfliktuskezelés eszközévé: ilyen az alkohol, a drog, illetve más szenvedélybetegségekbe (játék, internet, vásárlás, stb.) való menekvés. Ez történik akkor is, amikor valaki külső kapcsolatot használ igényei, hiányai pótlására.

A passzív konfliktusmegoldásnál nincs nyílt összecsapás, de feloldás, valódi megoldás sincs. Az elfojtott indulatok könnyen rombolóvá válnak, és pszichoszomatikus betegségek formájában jelzik a megoldatlan problémákat.

 Szabó Marianna

Forrás.harmonet